"Miért kezdtem el jógázni? Mert szenvedtem. Nagyon. Szenvedtem a körülményeimtől, a kapcsolataimtól, a körülöttem lévő világtól, a testemtől, a szenvedélyeimtől és - mint kiderült - elsősorban Önmagamtól. Amikor elkezdtem a jógát elképzelésem sem volt arról, hogy vajon tud-e segíteni. Csak azt tudtam, hogy valamit tennem kell mert így már nem bírom tovább. Az első időszak a saját testemmel való küzdelem volt. Képtelen voltam ülni, normálisan lélegezni, nehézség nélkül benne lenni egy testhelyzetben, igazán önmagamra figyelni. A rendszeres gyakorlással ez lassan, lépésről-lépésre kezdett el megváltozni és a saját testemmel való ismerkedés mellett kibontakozott egy új és sokkal érdekesebb tapasztalás. Elkezdtem megtapasztalni a saját elmémet, a különböző tudatállapotaimat, a gondolati mintáimat, a megtagadott oldalamat, az értékeimet, az igazi vágyaimat és a belső szabadságot. Nekem ezek jelentik az igazi motivációt a jóga útján. Számomra a jóga Önmagam megismerése, egy véget nem érő utazás a szabadság felé."
Márk Tamás
"Egy rövid előadáson szembesültem vele, hogy a jóga bölcseinek elképzelése az emberi elme működéséről milyen nagy mértékben hasonlít a modern nyugati pszichológia elképzeléseire (vagy fordítva). Nem sokkal ezután, egy szerencsés véletlen folytán abba a helyzetbe csöppentem, hogy öt napon keresztül minden reggel úgy indult a napom, hogy együtt jógázhattam egy hiteles tanárral. Meglepődve vettem észre ebben a néhány napban, hogy az egész napom sokkal harmonikusabb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb. Mivel ez a tapasztalat felkeltette az érdeklődésemet a jóga iránt elkezdtem keresni és olvasni a fellelhető irodalmat. Kognitív ember lévén a gyakorlatias elméleti háttér egyrészt meglepett, másrészt meggyőző és lenyűgöző volt számomra. Egyszercsak úgy éreztem, hogy megértettem a világot és benne önmagam. Így kezdődött."
Kincses Tamás
"Az én "jóga kezdő történetem "nem az amire vágysz..17 évesen plátói szerelmemet követve kezdtem el jógázni (ugyan ilyen indítatásból volt még ott jó néhány lány hihi..)
Azután a szerelem elment én maradtam.
Persze, mamár NagyBölcsen látom én ,hogy Ő egy "eszköz " volt arra,hogy én a jógára találjak.(..vagy vissza találjak sok-sok idő múltán...hm..)
No és az sem véletlen,hogy gyermekeim édesapját-akivel 20 évet töltöttünk együtt -egy jóga ashramban ismertem meg..)
No és a későbbi kapcsolataimnak is szoros kötelékük van e téren.
...hááát én így kezdtem,és folytattam ,mert ez az utam-soha nem jutott eszembe racionalizálni,hogy miért is.Így élek, ez a dolgom ..